Charon Kransen 1969 óta tevékenykedik a kortárs ékszerművészet területén. Ékszerészként a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Akadémián, a pforzheimi Hochschule für Gestaltung intézményében, valamint a norvégiai Juhls Kautokeinóban tanult. Ékszer- és zománcművészetet oktatott az Utrechti Művészeti Főiskolán, emellett a Holland Ékszertervezők Szövetségének (VES) elnökeként, valamint egyetemek, főiskolák és művészeti szervezetek meghívott előadójaként is aktívan részt vett a szakmai életben.
Kurátorként, műkereskedőként és ügynökként mintegy 150 nemzetközi kortárs ékszerművészt képvisel Észak-Amerikában. Az elmúlt huszonöt évben e művészek alkotásait számos amerikai művészeti vásáron, valamint galériákban és múzeumokban rendezett kiállításokon mutatta be.
Rendszeresen zsűritagja rangos nemzetközi ékszerművészeti eseményeknek, többek között a müncheni Talente kiállításnak, az Athens Jewelry Weeknek, a barcelonai Joya-nak és az olaszországi Gioielli in Fermento versenynek. 1999 óta világszerte tart mesterkurzusokat hallgatóknak és szakembereknek egyaránt.
1988 óta New Yorkban él és dolgozik.
Jack Cunningham, ékszerész, akadémikus és kurátor.
Korábban a Glasgow School of Art, Skócia Ezüst- és Ékszerészeti Tanszékének vezetője volt. Cunningham 2008 és 2014 között a Birmingham City University Ékszerkészítő Iskolájának vezetője volt. 2017-ben vendégprofesszor volt a Kolding School of Designban, Dániában, és azóta vendégprofesszor az Edinburgh College of Artban is. Emellett külső vizsgáztató PhD-jelöltnek az Egyesült Királyság intézményeiben. Munkáit számos közgyűjteményben őrzik, többek között a Victoria & Albert Múzeumban (V&A), a Crafts Council gyűjteményében, a Royal Scottish Museum – Edinburghban és a Montreal-i Dekoratív Művészeti Múzeumban.
Cunningham és felesége egy dél-nyugat Franciaországban lévő faluban és párizsi lakásukban élnek.
Jack Cunningham brossai narratív kompozíciók, amelyek tükrözik érdeklődését a kapcsolatok, a hely és a emlékek iránt. Ötleteinek közvetítésében egyaránt fontosak az alkalmazott anyagok, amelyek között megtalálhatóak a talált tárgyak és a kész objektumok egyaránt. Az asszociációs folyamaton és a személyes nézőpontjain keresztül Cunningham érdeklődik a párbeszéd iránt, amely következésképpen kialakul a készítő – a műalkotás kijelentésének eredeti forrása, a viselő – a közvetítő, akin a tárgy látható, és a néző – a közönség között, akik ezután kölcsönhatásba lépnek az alkotással.
ÉPÍTÉSZ, szellemi szabadfoglalkozású szakmai gyakorlat, reg: a Colegio Oficial de Arquitectos de Madrid (Madridi Építészek Regisztrációs Tanácsában).
UNIVERSIDAD ALFONSO X EL SABIO, 2001-től az építészeti tervezés és az építészeti grafikai kifejezésmód professzora.
ESCUELA DE ARTE3, 2013-2016, képzőművész és aranyműves, iparművész ezüstműves tervezői diploma.
Asociación de Diseñadores de Orfebrería y Joyería contemporáneas – Kortárs Aranyművesek és Ékszertervezők Szövetsége (AdOC), 2016 óta, alapító partner és elnök.
